Hah, hát ezen már meg sem lepődtem.
10 után már kissé idegesek voltunk, hogy sem a költözésről nincs hír (tüntetőleg a folyosón ültünk és kártyáztunk, hogy csak a vakok ne vegyenek észre), se arról, hogy most akkor mikor fürdök be, mikor keresnek rajtam vénát, no meg a hőn áhított bátorságtablettámhoz hogyan jutok....
Elmentem megnéztem az új helyem, majd kiderítettem, hogy lényegében akár már mehetek is.
"Igazán köszike..." - de a lényeg a fontos, nem az, hogy érünk oda. Ugye? mindig ezzel próbálom áltatlni magam.
Cuccok összekap, irány az új szoba.
