:-) Mond ez még valakinek valamit?
A helyzet az, hogy holnapi napra van időpontom. Azaz BEVONULOK! Ismét... Azaz, lehet, hogy mégsem. Nézzük csak az elmúlt nap eseményeit?
- két hete fájt a fejem
- begyulladtak a fogaim
- szombatra virradólag totálisan levert az influenza. CCa .2*45 percig zsinórban tüsszögtem, elfogyott kb. 30-40 zsebkendő, az orrom nem csöpög, hanem lényegében olyan, mintha valaki benn ülne a fejemben és egy kancsóból csorgatna valamit. Broaf...
- szombat, vasárnap ágyban heverés
- hétfőre doki, mert ugye épp most bukom el a műtétet.
- és akkor jött a szokásos IGAZI kálvária
- bemegyek a dokihoz. húzok sorszámot, várok, mint a jó gyerek.
- Nem fogja senki elhinni, de ÁRAMSZÜNET, mégpedig fél napos. Elmű által bejelentett, csak éppen a rendelő nem tudott róla. Innentől se sorszám húzás, se recept kiadás (!) se semmi.
- végre sorra kerülök. Doktornénit persze az áramszünet sokkal jobban foglalkoztatja, mint én. Megkérdezi mizu? Mondom baj van. Hőemelkedés, orrfolyás, orrdugulás, fejfájás és engem holnap műteni kell.
"Hajaj. Az baj. "
"Hát jah" - , mondom az baj. Esetleg valami ötlet???
"Akkor antibiotikumot ne, ugye? "
"Hát az ne doktortnő!" - mondom rutinosan, ahogy ezt egy beteg normális esetben javasolja az orvosának a közös diagnózis felállítás és kezelési metodika eldöntése során.
"Akkor nem is tudom..." - orvos
"Hát én se..." - beteg.
"De hát ez az áramszünet... Képzelje el... Nem szóltak.... Hát ilyet.."
"Igen doktornő, én értem, de esetleg, akkor mi lesz a megoldás? ..." - beteg
"Akkor... hmmm..." - orvos
Közben azon gondolkoztam, hogy azért felajánlom neki, hogy esetleg megnézhetné a torkom, meg talán az sem lenne rossz, hogy 5 perc hümmögés után legalább fonendoszkópoljon meg, hogy legalább csináljunk úgy, mintha....
Erre!
"Azért a torkát megnézném!" - orvos
Múködik, gondoltam magamban. Van telepátia!!!!! :-)
Megnézett, bár a halló, hallózás elmaradt, aztán felírt kézzel nem vényköteles csodaszereket, majd útnak eresztett. MOndván, hogy Gizike az asszisztens majd a papírokat jól kitölti, meg a táppénzes papírt is megírja.
HAHAHA! Gizike bazz....
Nah kérem, ahogy szokta. Minden a régi. Kimegyek hozzá. Már megy a mutogatás, csak tegyem le a papírt, most "nem ér rá", várjak! Hát várok pár percet az ajtóban, aztán ráunok és kiülök a váróba. Kijön. Kihoz egy pappert a gyógyszerről. Persze qrvára nincs kitöltve. Ránézek a papperra, aztán Gizikére. "Ez mi bazz?+!"+!" . Ő merev, rutinos tekintettel néz bele a szemembe, de úgy, hogy a fókusz valahol a fejem mögött van 1-1,5 méterrel. (Hogy csinálják??? Sok évig kell ezt gyakorolni..).
"Gizike, táppénzes papírt is kérem írja meg" - beteg
"Az előbb egyeztünk meg, hogy nem kell megírni'!" - Gizike
"De most mást beszéltünk meg a doktornővel" - beteg
"Jöjjön vissza legközelebb" - Gizike
"Csókolom, szétbontják a lábam, nem fog menni" - beteg
"Úgyis jön még vissza..." - Gizike
"De értse meg, hogy NEM!" - beteg
aztán felkerült az első lemez
"NEm ezt beszéltük meg az elején a doktornővel" - Gizike
"De nem akarok visszajönni! Írja meg kérem!" - beteg
"JÖjjön vissza"
Q****a anyád! Feladtam... Nem hiszem el. Lerázott a rohadék. Ténlyeg rohadék. Utálom ezt a nőt. KOnkrétan érte vannak a betegek és nem fordítva. De nemtok mit tenni vele. Portás. A portások pedig külön állatfajták. Ezt tudjuk.
De ismét megtanultam a leckét. A mai világban csak egy esetben érvényesülsz.
Agresszíó, határozottság, nem hagyom magam lerázni, nem vagyok kedves, udvarias, hanem nyomulós rohadék és bármit kérdeznek a szem fókusztávolásága 1,5m-el a fej mögé pozícionálva. EZ a tuti.....
Elhagytam csalódottan az orvosi rendelőt.
A folytatásban pedig.....
Lerohadt ismét az autó :-) Röhej, de nem tudom egyszerűen megszokni. Pedig annyit edződtem az elmúlt két évben a szaros Francia mocsokkal, de most átváltottam németre és ez is átver, otthagy, megáll... Nem hiszem el. Csak pár napot kellett volna kibírnia....
Szóval remek volt ez a nap. Látszólag holnap nincs műtét, se működő autó, se táppénzes papír. Ezek a jó hírek. És egyéb???
Hát azért holnap bepróbálkozom a kórházban.... Sose lehet tudni .-) Azért bízni mindig kell abban, hgoy csak összejön előbb, vagy utóbb a dolog :-)))