Nos, mi változott a héten?
Elkezdtem "intenzíven" mászkálni. Ez azt jelentette, hogy 3 délutánt (4-5 órát) bent töltöttem a munkahelyemen.
Lelkileg nagyon jót tett mind annak az érzése, hogy járok, hogy tudok valamit tenni, mind az, hogy emberek között voltam :-) A lábam sem fájt különösebben, de alapvetően ennek oka a donalgin volt.
Ugyanis most már 1-1,5 hete folyamatosan be van dagadva a térdem, amióta többet mozgok. Ezt jegeléssel sem tudom levinni, pedig most megint sokat jegelem, így kénytelen voltam a feliratott donalgint fogyasztani is.
Odáig jutottam, hogy a napi maximumot veszem be. Így a gyulladás elviselhető mértékű (de egy folyamatosan dagadt térddel nem annyira izgalmas közlekedni), a fájdalom szinte minimális a fájdalomcsillapító hatására, de cserébe egy hete folyamatosan szédelgek :-) Hát ebből látszik, hogy amit szervezet önállóan szépen be tud szabályozni, azt mennyire nehéz mesterségesen szimulálni.
Ma reggel tovább aludtam szokásomtól eltérően, ennek megfelelően amikor "kipattantam" az ágyból úgy, mint tegnap, hát volt némi "fájás", így gyorsan odarobogtam a napi betevőmhöz (donalgin) :) Szóval sokat számít a gyógyszer :(
DE tény, hogy így gyógyszer ide vagy oda, sokkal intenzívebb és jobb hetet tudhatok magam mögött, összehasonlítva a 4., 5. héttel a dolgokat.
Ennyi. Nem több. Lassan, nagyon lassan alakul. Sajnos bejön az, hogy a gyulladás nagy eséllyel a még maradék szövetek miatt van, így kelleni fog a sugarazás... Hát a következő két hét erről fog szólni... :(
Juj de várom már :)))