Rég nem jelentkeztem. Gyors helyzetjelentés:
A hét elején úgy ítéltem meg, hogy én már nagyon jól vagyok, így újabb terhelési fázisba léptem. Azaz elkezdtem finoman autót vezetni, illetve úgy gondoltam, hogy ideje egy kicsit "kimozdulni" és elmentem praktikerbe másnap pedig decathlonba, ill. kedden elvittem a gyerekeket úszásra. Tehát minden napra jutott egy kis séta. Tényleg óvatosban nyomtam, célirányosan, lassan haladtam és nem mászkáltam össze vissza.
Hmmm.. Nos, az eredmény elég megrázó volt. A lábam brutális fájdalommal "jutalmazott" a kis kirándulásokért. Megint nem aludtam.
Persze tudom, hogy én hibáztam, de mentségemre legyen mondva, hogy tényleg minden olyan rendben levőnek tűnt, hogy nem éreztem, hogy ebből gond lenne. Teljesen tudatosan és fokozatosan terheltem a lábam, de tény, hogy sem állni, sem járni nem tudok még mindig.
Így a hét második felére megint visszaszorultam az ágyamra :( Hát nem így terveztem.
Lábhajlítás: múlt héthez képest minimális a fejlődés. Javult néhány fokot, de elmondható, hogy most már a fejlődés üteme kb. 1 fok/nap. Azaz észrevehetetlen. Van még egy "gombóc" a lábamban hátul, tehát nem tudom teljseen behajlítani, viszont sokkal jobban ki tudom egyenesíteni, mint múlt héten. Ez leginkább az ottani duzzanat eltűntének köszönhető. Tehát javult.
Terhelhetőség: A bátorságomra az adott okot, hogy szombaton már 18km-t tudtam biciklizni két etapban (12km, 6 km). Persze a hét eleji séták után visszatértem a napi 6-8 km-re. Állás :semmi. Felállok és fáj. Enyhült valamit, de nem szignifikáns. Járás: sokkal több, mint ami volt múlt héten (0-hoz viszonyítva minden sok), de lényegében napi max 50m a limit. Ülés: javul, hiszen már tudok ülni, de max. fél óra, 45 perc. Nem éri meg, mert utána fáj.
Kinézet: a külső sebek csodaszépen gyógyulnak a rengeteg aloe verának köszönhetően. Lassan már a hegek is leesnek mindenhonnan, így furcsa, hogy belül még ennyire nincsenek rendben a lágyrészek.
Közérzet: Volt már jobb is :-) Nem örülök annak, hogy nem tudom extrém módon siettetni a gyógyulást, de a sokat emlegetett 2-3 hónap helyett még mindig "csak" az első hónap végén vagyok. Csak hát nem akartam hinni a dokinak :-) De most például sokat dobott a hangulatomon a csütörtök esti koránybejelentés, hogy tárgyalnak az IMF-el, hiszen azonnal javultak az EUR-os hitelem kondíciói, és a tőzsde is a megfelelő irányba mozdult. De hát ennél a kormánynál (akit többek között én is hatalomra seggítettem) megtanultam nagyon hamar, hogy nyugtával kell dícsérni a napot, szóval itt még sok fordulat várható a történetben. Akár 1-2 órán belül is...
Hát itt tartunk. 10-kor kipostolok egy két durva képet. Ne evés közben nézegessétek :-)
