Nagy örömömre szolgált, hogy két napig a bal oldalamon egy délegyházi (!) szobatárs volt. Intelligens, értelmes, ráadásul nagy scifi és csillagászat rajongó. Nagyon jókat beszélgettem vele. De hamar végzett, elment.
Megkaptam helyette egy új Béla bácsit.
Ő Béla bácsi v2.0, bár a műtéttel szerintem downgradelték.
Szóval hívjuk Béla bácsi v1.7-nek. (kora kb. 72 év)
v1.7 nem olyan, mint az eredeti volt. Ez állandóan nyíg. Tegnap műtötték, egy napig volt őrzőben (hál istennek!!), aztán kikerült.
Előtte egy napig volt már nálunk egy másik ágyon, utána került mellém, miután az őrzőből visszahozták, hiszen ott volt üresedés.
Már az elején gyanakodnom kellett volna. Egy-két napja próbálom csökkenteni a közvetlen kontaktust az emberekkel, mert kicsit elég volt. Ezzel a bácsival lényegében nem is beszéltem műtét előtt.
DE valami miatt v1.7 kiszúrt magának. MEGBÍZÁST kaptam tegnap reggel.
"Ja wohl!" - mondtam, hiszen én szeretek segíteni a sorstársaimnak....
Azt kérte, hogy "Ugyanmá'", ha a lánya hívja, akkor mindenképpen konzultáljak vele, mert a család nem tud itt lenni a műtét alatt. Ofkorsz, ez a minimum.
Nah ezt le is egyeztettük. Ez annyiból állt, hogy műtét előtt kb. 10 percenként kérdezte, hogy hogyan és milyen formában adja át nekem a telefont. Hmmm. végülis ideges volt, ismerem az érzést, toleráltam. Bár gyanús volt, hogy kb. 6* rákérdezett a dologra.
"Kici' bulldogka...' - de tényleg nem zavart. (Még. És akkor.)
Aztán rendben le is ment a telefonálás este.
Csakhogy a lány valszleg hasonlít apára, mert ezt követően az alatt a kb. 8 ébrentöltött óra alatt legalább 6 hívást kaptam tőle... Én rendre konzultáltam vele.
Még ez is érthető.
Aztán ma megkaptuk v1.7-et, közvetlenül mellém.
Ez volt reggel 10 óra. Azóta végülis sok baj nem volt vele:
- itt fáj, ott fáj, amott fáj (ismerős az érzés, valakinek csak el kellett mondani)
- telefonok a lányától, egy kib***tt idegesítő hangos csengőhang kíséretében (kb. 8 alkalom, ez már kicsit sok volt)
- lábamat nem tudom emelni - mondja (Nem v1.7, mert el van érzéstelenítve!)
- jaj, de fáj (közvetlen intravénásan a sebbe kapja egy adagolóval a fájdalomcsillapítót, de ha azt mondja fáj, tuti, hogy fáj)
- én le akarom venni a lábam a tartóról (ez egy szivacs, amibe fekszik ilyenkor a lábunk, hogy fixen legyen) - "Béla bá' azér' kapta, mert abban kell lennie a lábának"
- el akarok fordulni (nem lehet béla bá)
- melegem van (ok, kinyitjuk az ablakot)
- telefon ismét
- fordulok balra (nem lehet)
- fordulok jobbra (nem lehet)
- nem folyik az infúzió (nővérke behív - "Béla bácsi ne tessék annyit mozogatni a kezét, mert azért nem folyik!", "Nővérke! Mozog ez magától, nem kell ezt mozgatni")
- eltelik 2 perc. "Én kiveszem ezt a katétert!" , "Mit akar Béla bá'?" "Én ezt kiveszem, zavar!" - már nyomtam ismét a nővérkehívót, hogy tisztázzák.
- eltelik 5 perc - "Nyom a térdemnél ez a szivacs, kiveszem", "Béla bá ne tegye, mert azt azért tették oda, hogy ott legyen!", "De T., én ezt akkor is kivesezm, mit szólsz hozzá?", "Semmit nem szólok hozzá, nem értek hozzá. Az azért van ott, hogy ott legyen", "De én kiveszem T.!"," Nyomja meg a csengőt és beszélje meg a Nővérrel, TÉNYLEG nem értek hozzá!", eltelik 15 mp. "Akkor én ezt kiveszem!" - megnyomtam ismét a csengőt
- 2 perc - csörög a telefon, na vajon ki az?
- közben elkezd pittyegni az adagológép mellettem. Ordít a telefonba és pittyeg az adagoló. - nem kérdeztem, nyomtam a nővérkehívót
- "melegem van, cseréljünk helyet" - bruhhahaaa. bazmeg ezt nem bírom.
- "Te, T.! Nem folyik az adagoló." - hátat fordítok és úgy csinálok, mintha nem hallanám - "Te! Ez nem folyik megint" - lenyúlok a lábam mellé. Na mi van ott? .... A nővérhívó. "Béla bácsi, ezt a branült ki kell venni, mert ez ELHAJLOTT!" - nővérke fogja és az infűzió maradékát átfejti egy fecskendőbe, leszorítja a branűlt és a fecskendővel be akarja nyomni a betegnek a maradék fájdalomcsillapítót - "Béla bácsi ne mozogjon, éppen most nyomom befelé a gyógyszert" - merthogy nem sikerült lefogni v1.7 kezét és ő hadonászott az elhajlított branüllel meg benne a fecskendővel. Vazz', hova kerültem?!
- újabb 2 perc elteltével - "Nem igaz!" - mondja v1.7. "Szerintem se" - mondom magamban. ELEGEM VAN! :-))
Keresem a megoldást, keresem, de nemtom mi lesz így.... Komoly probléma eszkalálódik éppen....
Napközben Szmeágol is kiakadt rá amúgy. "TE OLYAN VAGY, MINT AZOK A VÉNASSZONYOK AZ ŐRZŐBEN, ÁLLANDÓAN CSAK PANASZKODSZ, MEG NYAFOGSZ! HAGYD MÁR ABBA!" - ezt csípem Szmeágolban, ami a szívén, az a száján.
