Nah, csupa izgalom volt a délelőtt, de azt kell mondjam pozitív az egész. Persze alapvetően azért, mert valahogy a reggeli rosszullétet követően napközben sem a fejfájás, sem az émelygés nem volt jellemző. Így hirtelen megint minden nagyon vidám és jó :-)
Reggel, miután szóltak, hogy költözöm még volt nálam a gyógytornász néni. Végre megtört a jég, és hajlandó volt beszélgetni. Kifejezetten irritált, hogy mint egy személytelen tárgyat kezel és csak
"Emeljük a lábat, kitartjuk a lábat, leengedjük a lábat"
"Na még egyszer, emeljük a lábat, kitartjuk a lábat, leengedjük a lábat"
és így tovább 20 percen keresztül.
Nah, de most beszédes kedvében volt, így kiderítettem, hogy fitness edző volt 10 évig a Momban (mióta áll a mom? ), csak már ráunt, és hogy amúgy egy egész normális nőci.
Ezt követően szépen összerámoltam és intézkedtem a költözésről. Jött a tepsis srác és segített átcuccolni, tök jó fej volt.
Aztán elmentem fürdeni!!! Igen. Persze ez csak olyan "cicamosdás" volt, de hát felemelő érzés egy kicsit megtisztulni önállóan (eddig Évi segített a kérdésben). Nos annyira felbátorodtam és örömködtem a tornától, költözéstől, fürdéstől, hogy a fürdőből kifelé jövet bent felejtettem a járókeretet a mosdóban :-))) Azaz "kisétáltam" keret nélkül.
Szóval a térdem remekül van. A tegnapi 45fok helyett már 60 fokban hajlig a gépben, továbbá ha akarom rá is tudok állni. De mondták, hgoy ne tegyem. Nem eröltetem. A szabály az szabály, így is szépen fejlődik.
HAB a TORTÁN:
Hogy egy tíz perce itt járt nálam NagyonkedvesFőnővér és határozottan idelépett és ELNÉZÉST kért (!) az újabb költöztetés miatt. Majd elmesélte a körülényeket, én megértettem és megbocsájtottam neki :DDDD Szóval kedélyesen elbeszélgettünk a nehéz kórházi helyzetről és ez jól esett.
Viszont ami nem esik jól, hogy a nagy örömködés közepette hirtelen megint elkezdett fájni a fejem. Csak remélni merem, hogy ez nem csap át a szokásosba :(((
